Na, ma már táncházban is voltam. Egészen pontosan Milanówekben, ami már Warszawa határán kívül esik, ezért kicsit hosszú ideig is tartott az út oda. Egy vajdasági vonattal mentünk, mert itt ilyenek is vannak. (Ez kb. olyan, mintha azt mondanám, hogy megyei HÉV. Mert ez a fajta járgány az adott vajdaságon belül közlekedik, de tényleg a HÉV-hez hasonlít legjobban. Warszawa egyébként a Mazóviai Vajdaság (Województwo Mazowieckie) székhelye.)
Milanówekben lakik régi jó barátom, a Dom Tańca másik nagy szervező embere, Remek. A neve beszélő név, mert tényleg remek ember (egyébként viszont ez a Remigiusz beceneve). De ő most nem volt ott. Ott voltak viszont mások a Dom Tańcából, akik mind régi ismerősként üdvözöltek. Az egész egy elég érdekes helyen volt, ami egyszerre kávézó és kézművesbolt. Amolyan művészhely, kellemes füstölőillattal. Úgy is hívják: „U Artystek”. Ahhoz képest viszont nem nagy épület. Valamikor a vasútállomás része volt, jegypénztár, vagy ilyesmi.
Hát az igaz, hogy nem voltunk sokan. Sőt! Én meg azt reméltem, hogy lesz egy csomó csaj, akiknek majd megint el lehet adni, hogy Tomek vagyok Tarnówból, Janusz Bartoszowic klarinétos fia. Vagy nem lehet eladni, de lehet nekik villantani nyelvtudással és tánctudással. Ha meg már ismernek, csak annál jobb.
Csak három nő volt ott. Azok közül is kettő már férjnél van. Valószínűleg a harmadik is. Ők viszont már mind ismernek Gałkiból meg Szczebrzeszynből a Dom Tańca táboraiból. Jó volt őket újra látni. Ami azt illeti, férfiak is csak hárman voltunk. Hogy ennyi emberből ki volt a szervező, ki a zenekar és ki a táncos, az sem volt világos teljesen. Néha táncoltunk négyen. Vagy csak ketten. De volt olyan is, hogy mindenki zenélt. Csak úgy, magunknak. De az is király. Együtt zenélni jó.
Ezek voltunk ott:
Mateusz Niwiński- hegedű, dob
Agnieszka Niwińska (szül.: Agnieszka Zawdka)- dob, tánc, ének
Kasia De Latour (szül.: Katarzyna Andrzejowska)- hegedű, pedálos harmonika, dob
Joanna Sarnecka- harmonika, dob, tánc
Grzegorz Ajdacki- dob, tánc
B. L. Tamás- dob, doromb, tánc
Szeretem, hogy Lengyelországban nemcsak táncos, hanem táncházi zenész is lehetek, még ha nem is tudok rendesen játszani egy hangszeren se. De nem is kell. Dobolni pont jó vagyok. Ez elég menő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése