Akárhova megyek, mindenhol: Fryderyk Chopin. A jó öreg Frycek idén lenne 200 éves. Mostanában meg amúgy is sokat hallani a nevét, mert mostanában volt a róla elnevezett zongoraverseny. Ezt még a TV is közvetíti. Szymon szerint, aki ezt megnyeri, biztos karriert csinált a komolyzenében. Nem tudom, idén ki lett ez a szerencsés. De mivel kerek évforduló van, illene, hogy lengyel legyen a győztes. (Na jó, végül is lehetne francia is, tekintettel a művész apai ágára.)
Az Egyetemen, a Régi Könyvtár épületében nagy, képes kiállítás azokról az időkről, amikor még Frycek is itt tanult.
Nem azért, de Chopin zenéje tényleg kellemes, és fülbemászó. Bár sokszor elgondolkozom, hogy az, hogy ennyire nem tudnak errefelé betelni vele, az tényleg a zeneszerző nagyszerűségének szól, vagy egész egyszerűen a nemzeti sznobizmus része. Mindenesetre három éve, amikor nyári egyetemen voltam itt, roppant kellemes élmény volt, amikor vasárnaponként ingyenes koncerteket rendeztek a Királyi Fürdő-parkban a szabadban, a szép napsütésben, magának a nagy Fryderyknek az érdekesen kinéző szobra alatt. A legnagyobb lengyel zongoristák játszották a Mester műveit. Mi meg lógattuk a lábunkat a vízbe, és hallgattuk. Szép volt!
Újabban meg a városnak egy csomó helyén Chopin-padokat állítottak fel, amik zenélni kezdenek, valahányszor valaki rájuk ül. Na, ez az ötlet valahonnan nagyon ismerős.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése