Amit én itt szövegelni fogok, abban elég sok lengyel név lesz. Gondoltam adok egy kis segítséget, hogy ki tudjátok ejteni őket. (Én is ezzel kezdtem az egészet, mikor először jártam Lengyelországban. Szerettem volna a feliratokat elolvasni, még akkor is, ha nem értem őket. Ez még évekkel azelőtt volt, hogy magát a nyelvet elkezdtem volna tanulni. Később egy csomó lengyel dalszöveget megjegyeztem, amiket szintén csak évekkel később kezdetm érteni. De lényeg a lényeg: a kiejtést jó ismerni, még akkor is, ha nyelvet nem értjük, mert sok lengyel névvel találkozik az ember, magyarként is.)
A lengyel abc:
a, ą, b, c, ch, cz, ć, d, dz, dż, dź, e, ę, f, g, h, i, j, k, l, ł, m, n, ń, o, ó, p, r, rz, s, sz, ś, t, u, w, y, z, ż, ź
Az egyes betűk hangértéke:
a: rövid á hang, kb. ahogyan Nógrád megyében sok helyen mondják.
Többalakú:
ch: ugyanaz, mint a h. Pl. a choreografia kiejtése: [horeografja]
ó: ugyanaz, mint az u. Pl. a Józef név kiejtése [juzef].
Orrhangok:
ę: orrhang, mintha azt mondanád: en. Pl. a mięta (menta) szó kiejtése [mjenta], a męka (kín, fáradság) szóé: [menka].
ą: orrhang, mintha azt mondanád: on. Pl. a dąb (tölgy) szó kiejtése: [donb], a brązowy (barna) kiejtése: [bronzovî]
Háromfokozatú lágyság:
c: kemény hang, azaz megfelel a magyar c-nek. (Minden esetben, tehát sohasem ejtendő k-nak! Ez egyébként minden latin betűt használó szláv nyelvnél így van.)
cz: félkemény avagy funkcionálisan lágy hang, azaz megfelel a magyar cs-nek. Pl. a badacz (kutató) szó kiejtése: [badacs]
ć: lágy hang, azaz selypítve ejtett cs. (Talán kissé cs és ty közötti hang, de a cs-hez áll közelebb.) Pl. a stać (állni) szóban. Ugyanez a hang ejtendő, ha a c után i következik. Pl. a cicho (csend) kiejtése: [ćiho] (vagy [csiho]), a ciupaga (fokos) kiejtése: [ćupaga] (vagy [csupaga]).
s: kemény hang, azaz megfelel a magyar sz-nek.
sz: félkemény avagy funkcionálisan lágy, azaz megfelel a magyar s-nek. Pl. szyszak (sisak)
ś: lágy hang, azaz selypítve kiejtett s. Pl. a ryś (hiúz) szóban. Ugyanez a hang ejtendő, ha a s után i következik. Pl. a sikora (cinke) kiejtése: [śikora] (vagy [sikora]), a siedem (hét) kiejtése: [śedem] (vagy [sedem])
dz: kemény hang, azaz megfelel a magyar dz-nek.
dż: félkemény avagy funkcionálisan lágy hang, azaz megfelel a magyar dzs-nek. Pl. dżungla (dzsungel)
dź: lágy hang, azaz selypítve kiejtett dzs. (Talán kissé dzs és gy közötti hang, de inkább dzs.) pl. a chodź (gyere!) szóban. Ugayanez a hang ejtendő, dz után i következik. Pl. a dzik (vaddisznó) kiejtése: [dźik] (vagy [dzsik]), a dziura (lyuk) kiejtése: [dźura] (vagy [dzsura])
z: kemény hang, azaz megfelel a magyar z-nek
ż: félkemény avagy funkcionálisan lágy hang, azaz megfelel a magyar zs-nek. Pl. żaden (semmilyen, semmiféle) kiejtése: [zsaden], a żak (deák) kiejtése: [zsak], stb.
ź: lágy hang, azaz selypítve kiejtett zs. Pl. a późno (későn) szóban. Ugyanez a hang ejtendő, ha z után i következik. Pl. zima (tél) kiejtése: [źima] (vagy [zsima]), a zielony (zöld) kiejtése: [źelonî] (vagy [zselonî])
ń: megfelel a magyar ny-nek. Ugyanez a hang ejtendő, ha a n után i következik. Pl. a nic (semmi) kiejtése: [nyic], a nie (nem) kiejtése: [nye]
i: megfelel a magyar i-nek. Pl. a widok (kilátás, látvány) szóban. De!
1. ha olyan mássalhangzó után áll, aminek van lágy változata, akkor…
a.) ha az i után is mássalhangzó jön, akkor az i előtti mássalhangzó meglágyul, lásd a példákat: cicho, sikora, dzik, zima, nic ( [csiho], [sikora], [dzsik], [zsima], [nyic])
b.) ha az i előtt msh., utána mgh. áll, akkor az i előtti msh. meglágyul, és az i-t nem ejtjük! Lásd a példákat: ciupaga, siedem, dziura, zielony, nie ([csupaga], [sedem], [dzsura], [zselonî], [nye])
2. ha olyan mássalhangzó után áll, aminek nincs lágy változata, akkor
a.) ha az i előtt is, után is msh. áll: a kiejtés egyértelmű! Pl. widok, pije (iszik)
b.) ha az i előtt msh., utána mgh. áll: az i-t j-nek ejtjük! Pl. a miasto (város kiejtése: [mjasztó], a wiara (hit) kiejtése: [vjara], a bieg (futás) kiejtése: [bjeg], stb.
y: magánhangzó; az i, az ü és az é közötti hang, de talán az i-hez áll a legközelebb. Olyan, mint az orosz ы (jeri) vagy mint a román î illetve a török ı. Az előtte álló hangot soha nem lágyítja. Pl. a złoty (arany ill. a lengyel pénznem neve) kiejtése: [złotî] illetve [zloti], és NEM zlotyi, ahogyan a legtöbb magyar mondja.
rz: mássalhangzó; tulajdonképpen a r funkc. lágy változata, kiejtése azonos a ż-ével, azaz megfelel a magyar zs-nek. Pl. a rzecz (dolog, tárgy) kiejtése: [zsecs] Utána csak y állhat, i sosem, pl. konrollerzy (ellenőrök) kiejtése: [kontrollezsî].
k: u. az, mint a magyar k, de utána csak i következhet, y sosem. Pl. a neveknél: Wołodyjowski, Grabowski, Kaczmarski, Wysocki
g: u. az, mint a magyar g, de utána csak i következhet, y sosem.
l: u. az, mint a magyar l, de tuképpen lágy hang, ezért utána csak i következhet, y sosem. Pl. lipa (hárs), lis (róka)
ł: (nagy betűként: Ł): a l, a v és az u közötti hang tulajdonképpen a l kemény párja. Kiejtéséhez talán akkor vagyunk a legközelebb, ha nyelvünk hegyét nekitámasztjuk a felső fogsorunknak vagy a szájpadlásunknak, és így mondunk egy l-t. (Próbáld meg: L. Nem. Most nem jó. Még egyszer: Ł. Na most jó.) Utána csak y állhat, i sosem. Pl. łysy (kopasz)
t: u. az, mint a magyar t, de utána csak y állhat, i sosem. Pl. tygrys (tigris)
w: u. az, mint a magyar v.
v: ilyen betű nincs a lengyelben
x: ilyen sincs
Hát, asszem ennyi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése