2010. október 11., hétfő

Magyar táblák

Sok emléktábla van itt az Óváros környékén, és van magyar tárgyú is köztük; nem is egy. Vegyük sorra:
1. Az Egyetemen: Korompay Emánuel emléktáblája. Nem sokan tudják, hogy az ún. „katyńi áldozatok” között (azért írom így, mert nem mindegyiket a Katyńi-erdőben végezték ki) volt egy magyar is. Ő volt Korompay Emánuel. Eredetileg az UW-ra jött magyar lektornak, szóval magyar nyelvet tanítani. Aztán feleségül vett egy lengyel nőt, ekkor döntött úgy, hogy letelepszik itt, és felveszi a lengyel állampolgárságot. Mikor a második Köztársaságot támadás érte 1939-ben ő is beállt katonának, mint érettségizett ember lett tiszt. Szovjet hadifogságba esett. Sokakkal együtt Harkovban végezték ki.
2. Kilépünk az UW campusának főbejáratán, velünk szemben a Świętokrzyski (Szentkereszt)-templom. Mellette balra van egy épület, amelynek a jobb alsó sarkában van egy gyógyszertár. Pontosan az „Apteka” felirat alatt található Rákóczi Ferenc emléktáblája. Rákóczit a francia ferencesek fogadták be szökése után, nagy titokban. Pontosan itt akadt rá legjobb barátjára, Bercsényi Miklósra is, aki éppen litván nemesnek álcázva bujdokolt itt, miután nem sokkal előtte Częstochowában némi tűzharc és közelharc árán vitézül kivágta magát a császár által ráküldött titkos ügynökök gyűrűjéből. (Rákóczi mindezt az Emlékirataiban írta le.) Szóval itt rejtőzködtek, ebben az épületben, míg az apát, Henri Montméjan be nem mutatta őket Michał Radziejowski prímásérseknek, aki aztán elirányította őket Elżbieta Sieniawskához… És innen már sima ügy volt minden. Erről szól a szakdolgozatom. De Rákóczi Ferenc és Elżbieta romantikus kapcsolatáról később.
3. A következőhöz kicsit többet kell menni, egészen a régi városfalig, annak a külső oldalán van, amit keresünk. Ha majd megint tudok képeket kitenni, leírom, és illusztrálom is a teljes sétát, amíg odajutunk. Egyelőre annyit, hogy Antall Józsefé, a Kisgazdapárt tagjáé, a miniszterelnök Antall József apjáé, aki Teleki Pál jóváhagyásával 1939-ben fő irányítója volt Magyarországon a hozzánk jövő lengyel menekültek elhelyezésének és életük megszervezésének. Személyesen is jó barátja volt Henryk Sławiknak, a magyarországi polákok akkori vezetőjének.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése