Elmélkedés (chłopak+dziewczyna= párkapcsolat)

(chłopak- 1. fiú, legény, srác; 2. valakinek a fiúja, pasija, barátja
dziewczyna- 1. lány, csaj; 2. valakinek a nője, csaja, barátnője
przyjaciel- valakinek a jó barátja
przyjaciólka- valakinek a jó barátnője
kolega- kolléga, haver, ivócimbora
koleżanka- kollegina, barátnő, ismerős, leánycimbora)

-Azért furák vagytok ti, magyarok. –mondta Ania. –Nálunk elég hosszú ideig kell két embernek együtt járni, és a kapcsolatuknak alakulni, hogy azt mondják rájuk, illetve hogy ők azt mondják magukról, hogy ők: „chłopak i dziewczyna”. Nálatok meg csak megismerkednek és összejönnek, és máris, rögtön az első csók után: „chłopak i dziewczyna”.
(Ezen meghökkentem. Egyrészt arra gondoltam: már megint jónak mondja! Annak, aki a maga óvatoskodásába ekörül belebukott már párszor. De lehet, hogy az én esetem kivétel, ami erősíti a szabályt. Nade ezt a témát inkább hagyjuk is.
Másrészt…)
-Nem lehet, hogy pont azért, mert nem bízunk magunkban? Illetve nem bízunk egymásban? Mert félünk?
(De közben másra gondoltam. Négy éve, mikor Paradigma barátommal először jártunk Polákországban (pontosabban csak neki volt első alkalom, mert én ugye már voltam itt már többször is), akkor ő azt mondta, lengyel barátainkra nézve:
-Érdekes, hogy vannak itt is párok. De nem mindig lehet észrevenni rajtuk, hogy együtt vannak. A fiú meg a lány nem akarják minden pillanatban jelezni a külvilág felé, hogy ők együtt vannak.
-Mert megbíznak egymásban. –mondtam.
Hát valószínűleg ez járt most is az eszemben, így jutott eszembe ez a válasz.)
-De hát mitől félnétek? Amid még nincs azt nem tudod elveszíteni.
-Ez igaz. De vehetjük úgyis, hogy egyfajta kíváncsiság is benne van a dologban. A fiú meg a lány ki akarják próbálni, hogy milyen együtt, mint chłopak és dziewczyna. Belevágni valamibe és aztán megszakítani fájdalmas, de bele sem kezdeni, kihagyni a lehetőséget, ki sem próbálni, az utólag néha még fájdalmasabb.
Éreztem, hogy valahol ez az egész, amit mondok, sántít.
-De itt nem az utólagról van szó. Hanem éppen valaminek a kezdetéről. Megint csak azt tudom mondani: amíg nincs valami, nincs mit elveszíteni. Ha két ember tényleg érdeklődik egymás iránt, akkor a bizalom kialakul az egymás iránti figyelemből. Szépen lassan megérik.
-Hm…
Felesleges itt egyik vagy másik állítás igazán gondolkodni, gondoltam. Választ erre úgyis csak a gyakorlati élet fog adni. És valószínűleg az sem véglegesen.